Könyvajánló – Neked adom a napot

Szerző: Bikira Andi

Sziasztok lányok!

A mai könyvajánló főszereplője Jandy Nelson-Neked adom a napot című könyve, melyet a napokban fejeztem be, és amelybe rögtön beleszerettem. A méltán világsikerű regény nem csak a történetet illetően különleges, de szerkezeti felépítése is formabontó. Olyan témákat dolgoz fel, mint a vegyes ikerpár kapcsolata, családi tragédia és széthullás, szerelem, rivalizálás, homoszexualitás. Ezek mellett azonban rengeteg apró momentum teszi szerethetővé az elbeszélést, úgyhogy vágjunk is bele. :)

reading-book-könyv-jandy-nelson-neked-adom-a-napot

A könyv borítója szerintem nagyon-nagyon cuki, és nem mellesleg a cím is konkrét jelentéssel bír. A történet egy fiú-lány ikerpárról szól, a 13 éves Noah és Jude kapcsolatáról, akik hihetetlen közel állnak egymáshoz. Különleges kötelék van közöttük, szavak nélkül is megértik egymást, és úgy tűnik, hogy semmi sem bonthatja meg saját kis világukat. A regény két szemszögből bontakozik ki, részben Noah, részben pedig Jude oldaláról, mely már önmagában is izgalmas nézőpontot ad, a szerző azonban további csavarként még az idősíkokat is váltogatja. Noah 13 évesen meséli gondolatait, míg Jude megközelítését egy 16 éves lány szájából ismerhetjük meg. Először nagyon szokatlan volt ez a perspektíva, de tulajdonképpen ettől lett olyan dinamikus a felépítés. Szerintem mindenki aki olvasta, izgatottan várta, hogy a múlt mikor fut össze a jelennel. Rendkívül érdekes, hogy az események a testvérpár mindkét tagjának elbeszélése alapján nyernek értelmet, lépésről-lépésre rakhatjuk ki a mozaikot. A két kor/időszak között húzódik a családi tragédia, mely kettétöri Noah és Jude szoros kapcsolatát, és aminek következtében minden a feje tetejére áll.

A 13 éves idősíkban Jude a népszerű és vagány csaj, míg Noha a csendes és különc srác. Mindketten tehetségesek a művészetben, de leginkább a Picassóként is emlegetett fiú az, akinek minden vágya bejutni a helyi képzőművészeti iskolába. A szerző csodálatosan bánik a szavakkal, mindent aprólékosan ír le, szinte láttam magam előtt a festményeket és a szobrokat. Örültem, hogy Nelson részletekbe menően tálalta a könyv művészi vonalát. Noah a szülőknek való megfeleléssel és a kiközösítéssel küzd, miközben felfedezi, hogy a saját neméhez vonzódik. Közte és Brian, a szomszéd srác között érdekes lelki kapcsolat alakul ki, és csak remélhetjük, hogy nem marad beteljesületlen ez a szerelem. Az írónő mindenféle sallangok nélkül fogalmazza meg mondanivalóját, érzelmi hullámvasútban nem lesz hiány. Szinte minden egyes oldal szomorúsággal van átitatva, de pont ez adja meg a könyv hangulatát. Az édesanya elismerése iránti áhítat közepette sajnos a rivalizálás és az irigység a testvérek közé furakszik, mely visszavonhatatlan következményeket eredményez. Jude, 16 évesen megfogalmazott szemszögében érdekes pálfordulatot látunk, hiszen ő lesz a magába gubózó lány, akinek nem maradtak barátai, miközben Noah eszeveszett bulizásba és önrombolásba kezd. Ennek oka részben, hogy a művészeti iskolába Jude jutott be, mely nem csupán a véletlennek köszönhető, és amelynek nyomán a fiú felhagy a festéssel. Szüleik kapcsolata darabokra hullik, a tökéletesnek hitt család ekkora már feledésbe merül, és ha ez nem lenne elég, édesanyjuk elhunyt egy autóbalesetben. Belőle egy sem volt elég az ikerpár számára, most pedig már semmit sem lehet jóvá tenni. Hihetetlen mennyi rossz történhet 3 év idő alatt, igaz? Picit sajnálom, hogy csak érintőlegesen ismerhettük meg a családot, a gyerek-szülő és a szülők közötti kapcsolatot némileg hiányosnak véltem. Végül tehát a testvérek teljesen eltávolodnak egymástól, már nem “hallják” egymást, a ‘NoahésJude’ szimbiózis tovaszáll. Jude nem igazán jeleskedik a művészeti iskolában, anyja halála után az ihlet és a szenvedély elhagyja őt. Guillermóhoz, a híres szobrászhoz fordul, hogy megtanítsa őt kővel dolgozni. A férfi igazán színes karaktere a történetnek, egy őrülten rémes fickó, aki a szíve mélyén jó ember. Jude így ismerkedik meg a nehéz sorsú Oscarral, akivel az úgynevezett fiústopp miatt lassan bontakozott ki az őszinte, tabuk nélküli kapcsolat, azonban őket a sors is egymásnak teremtette. A könyv végéhez közeledve összeérnek az események és a két idősík, tisztázódnak a rejtélyek és a miértek. Kár, hogy a befejezést csak Jude szájából hallhattuk, Noah szemszögéből már nem kaptunk többet, de így is nagyon megérintett Jandy Nelson. Imádtam a könyvet!

A komor hangvétel ellenére azért akadtak megmosolyogtató szálak is, így például a Noah elbeszélései közé szúrt vicces önarckép jellemzések, mint a “A betonbráner” vagy “A fiúban rejtőző fiúban rejtőző fiú”. Felfedezhetünk egy pici misztikumot is, hiszen Jude halott nagyanyja szellemével társalog, akinek bibliája minden helyzetre tartogat valamilyen teljesen indokolatlan és érthetetlen bölcsességet. :D A példa kedvéért: “Ha egy fiú narancsot ad egy lánynak, a lány iránta táplált szerelme megsokszorozódik.” vagy “A nem kívánt figyelem elterelése végett áztass ecetbe egy tükröt.”

Kedvenc idézetek :)

“Hozzám hajol, egymáshoz ér a vállunk. Ez ránk vall. A mi pózunk. A meghitt összebújás. Így örökített meg bennünket még az ultrahangos kép is, ami anyuban készült rólunk, és így ábrázoltam magunkat azon a rajzon, amit Fry tegnap kettétépett. Mi a világon mindenki mástól eltérően az első sejtjeinktől együtt léteztünk, együtt jöttünk ide. Ez az oka, ha szinte senki sem veszi észre, hogy javarészt helyettem is ő beszél, ez a magyarázata, hogy kizárólag négykezest tudunk játszani a zongorán, külön-külön egyáltalán nem, ez az oka, hogy sosem bírunk kő-papír-ollót játszani. Mindig vagy két kő, vagy két papír, vagy két olló jön ki. Ha nem így rajzolom le kettőnket, akkor félemberekként rajzolom le magunkat.”

“Ha rátalálsz a lelki társadra, az olyan, mint olyan házba lépni, ahol már jártál – megismered a bútort, a képeket a falon, a könyveket a polcon, a fiókok tartalmát: szükség esetén sötétben is eltájékozódnál.”

Mi lesz a sorsa az ikerpárnak? Sikerül feldolgozni a családi köteléken ejtett sebeket? Noah és Jude szerelmi élete utat nyer?

Remélem sikerült kíváncsivá tennem titeket, olvassátok el mindenképpen a Neked adom a napot! :)
Puszi,
Andi






  • L. Anna

    Ezt olyan szépen megfogalmaztad, Andi! Imádom az ehhez hasonló, naplószerű elbeszéléseket, mindenképp majd belekukkantok egy könyvesboltban! :-) Örülök, hogy mindig írsz a könyves kedvenceidről! :-)
    Szép napot!

    • Féltem, hogy picit kusza lesz az ajánló, úgyhogy nagyon örülök, hogy tetszett! :)


Ízelítő
Elérhetőség
bikirablog@gmail.com
Facebook
Bloglovin
Kövessetek Bloglovinon!
Instagram
Twitter
Archívum
Hamarosan
  • Teszt - Avon elektromos talpreszelő
  • Könyvajánló - Életed regénye
  • Élménybeszámoló Gyuláról
  • Teszt - MaybellineThe Falsies Push Up Drama
  • Teszt - Makeup Revolution Iconic Smokey szemhéjpúder paletta
  • Teszt - Maybelline Coral Fever Blush
  • Legnézettebb posztok
    loreal-sunkiss-jelly-2 loreal-cremegloss glamour-napok-2015-haul-7 blogszülinap3 dressingtable
    arcápolás Astor Avon Catrice divat DIY Ebay essence FOTD hajtipp hajápolás haul Instagram kiegészítő könyv körömlakk L'oreal Lora Lovely Max Factor Nail Club Nivea NOTD NYC nyereményjáték OOTD outfit Rimmel ruha smink személyes szülinap tag testápolás teszt The Body Shop tipp turi zsákmány ékszer